Megtudtam, hogy a szomszédunkban is nemsokára baba fog születni. Ez lehet furcsa sokaknak, mármint az, hogy nemsokára megszületik, és én most tudom meg, de sajnos itt nem igazán ismerkedősök a szomszédok. És hát tél van, nagy kabát...
Hiába csak egy ajtó és egy fal választ el a szomszédtól, valahogy nem is ismerjük egymást. Igaz ők még egy éve sincs, hogy ide költöztek, de hát akkor is.
Tudom kettőn áll a vásár, ahogy a mondás mondja, de már kitaláltam hogy próbálom majd a "szomszédközi barátságot" elkezdeni.
Ha találkozunk gratulálok nekik, és érdeklődök. Mert, hogy amikor én vártam Balázst, senki meg nem kérdezte a 36 lakásos társasházban, hogy mikorra várom. De még csak nem is gratulált senki. Mintha nem is látszott volna rajtam semmi. Pedig hát nyár volt, és nem voltam úgy felöltözve, amikor nagy pocakkal mászkáltam.
Valamint ha megszületik a baba, sütök egy babafogadós tortát, vagy sütit, és bekopogok, gratulálok, és odaadom.
Hátha valamit elindít ez a gesztus. Vagy túl tolakodó?
Nálunk dettó ugyanez volt. 20 lakás, és akkor sem említette senki, és azóta se, pedig fel-alá mászkálok nap, mint nap Vincével, mi lakunk legfelül.
VálaszTörlés